Műtrágya kategória
A műtrágya típusok nagyjából kétfélere oszthatók: szervetlen műtrágyák és szerves műtrágyák.
A közönséges kémiai műtrágyák közé tartozik az elemi nitrogén műtrágyák, foszfát-műtrágyák és hamuzsír-műtrágyák, két elem-összetett műtrágyák, három elemű összetett műtrágyák és több elemzési összetett műtrágyák, valamint szerves-szerves összetett műtrágyák.
A szervetlen műtrágyák kémiai műtrágyák, például különféle nitrogén, foszfor, kálium -műtrágyák vagy összetett műtrágyák. Az ültetési iparban általánosan használt kémiai műtrágyák a következők: diamonium -foszfát, karbamid, kálium -szulfát, kálium -klorid és különféle vegyületek műtrágyák. A hosszú hatású műtrágyák, például a szuperfoszfát, a gyümölcsfán is használhatók
(1) Nitrogén -műtrágya. Vagyis a nitrogén tápanyagokkal rendelkező kémiai műtrágyák, mint a fő alkotóelem, például karbamid, ammónium -hidrogén -karbonát stb. (2) foszfát -műtrágya. Vagyis a foszfor -tápanyagokkal rendelkező kémiai műtrágyák, mint a fő komponens, például a szuperfoszfát. (3) Kálium -műtrágya. Vagyis a kálium -tápanyagokkal rendelkező kémiai műtrágyák, mint a fő alkotóelem. A fő fajták a kálium -klorid, a kálium -szulfát stb. (4) összetett műtrágya. Vagyis a nitrogén, a foszfor és a kálium három elemének kettőjét tartalmazó műtrágyát bináris vegyületnek nevezzük, és a nitrogén, foszfor és kálium három elemét tartalmazó vegyület műtrágyát hihetetlen összetett műtrágyának nevezzük. (5) Nyomkövetésű műtrágyák és néhány közepes elemű műtrágya: Az előbbi, például a nyomelemek, például a bór, a cink, a vas, a molibdén, a mangán, a réz stb., Az utóbbi, valamint az utóbbi, valamint az utóbbi, valamint az utóbbi, valamint az utóbbi, valamint az utóbbi, valamint az utóbbi, valamint az utóbbi, valamint az utóbbiak, például a bór, a vas, a molibdén, a molibdén, a molibdén, a réz stb. (6) Az egyes növények számára előnyös műtrágyák: például a rizsre alkalmazott acél salak -szilícium -műtrágya.
Műtrágya granulációs módszer
1. Keverő granulációs módszer
A granuláció keverése egy bizonyos folyadék vagy kötőanyag beszivárogása szilárd finom porba, és megfelelően keverje el úgy, hogy a folyékony és a szilárd finom por szorosan érintkezzen egymással, hogy koherens erőt generáljon pellet képződéséhez. A leggyakrabban használt keverési módszer a korong, kúpos vagy hengeres dob forgás közbeni forduló-, gördülési és függöny típusú csökkenő mozgása révén. Az öntési módszer szerint felosztható gördülő pelletre, vegyes pelletre és porglomerációra. A tipikus felszerelés magában foglalja a granuláló dobokat, a swash lemez granulátorokat, a kúpos dobgranulátorokat, a korong -granulátorokat, a dobgranulátorokat, a dobkeverőket, a porkeverékeket ((kalapács, függőleges tengely) (típusú, öv típusú), a leeső pelletgép stb. A keverési módszer előnyei, hogy a keverési módszer előnyei, hogy az öntőanyag -felszerelések egy egyszerű szerkezetűek, az egyszemélyes gépek egy nagy és a részecskék, a részecskék, és a részecskék, a részecskék, a részecskék, és a részecskék, a részecskék, és a részecskék, a részecskék, és a részecskék, a részecskék. A nedvesíthetőség az, hogy a részecskék egységessége gyenge, és a részecskék ereje jelenleg alacsony.
2. Forró granulációs módszer
A forrásban lévő granulációs módszer a leghatékonyabb számos módszer közül. Az elv az, hogy a berendezés aljáról fújt szél felhasználása a porrészecskék teljes érintkezésbe kerüljön a felső spray -pisztolyból permetezett iszapokkal, majd ütköznek egymással, hogy részecskékké kombinálódjanak. Az ezzel a módszerrel előállított részecskék viszonylag laza, rossz igazi gömbökkel és felületekkel. Ezek alkalmasak alacsony igényű részecskék gyártására vagy más készítmények előfeldolgozására. Ez a módszer egy kis átmérőjű maghenger vagy izolációs henger konfigurálása a forrásban lévő granuláló henger alsó részének közepén, és elosztja a forró levegő szellőzőnyílásának szellőzési területét az alján, hogy a középső oldalon nagyobb legyen, és kisebb legyen a környező oldalakon, ahol a központi területeken a hőlégáramlás nagyobb, mint a környezeti területek. Különböző szélerők hatására a részecskék a magcső közepétől felfelé lebegnek, és érintkezésbe kerülnek az alsó közepére felszerelt spray -pisztolyból permetezett ragasztóval. Ezután ragasztják őket a felső részből eső porhoz, majd a magcső külső oldaláról telepednek le, hogy részecskeszerkezetet képezzenek. Felfelé és lefelé kering, hogy elérje a részecskék egyenletes növekedését.
3. Extrudálási granulációs módszer Az
extrudálási módszer jelenleg a fő módszer a nyomásmeghatározás granulációjának fő módszere az országom poriparában. Az extrudálási granuláló berendezéseket vákuumrúd -granulátorokra, egy (dupla) csavaros extrudáló granulátorokra, modellbélyegzőgépekre, dugattyús extruderekre, görgős extruderekre és számláló keverőkre oszthatjuk, munkanélküliek és szerkezetük szerint. Gear granulátor stb. Ez a típusú berendezés széles körben felhasználható a petrolkémiai iparban, az ökológiai vegyiparban, a finom vegyiparban, az orvostudományban, az élelmiszerekben, a takarmányban, a műtrágyában és más területeken. Ennek a módszernek az erős alkalmazkodóképességének, a nagy teljesítménynek, az egységes részecskeméretnek, a jó részecskeszerőt és a magas granulációs sebességnek van előnyei.
