Műtrágya kategória
A műtrágya típusok nagyjából két típusra oszthatók: szervetlen műtrágyákra és szerves trágyákra.
A gyakori műtrágyák közé tartoznak az elemi nitrogénműtrágyák, a foszfátműtrágyák és a hamuzsírműtrágyák, a kételemes összetett műtrágyák, a háromelemes összetett műtrágyák és a többelemes összetett műtrágyák, valamint a szerves-szervetlen összetett műtrágyák.
A szervetlen műtrágyák vegyi műtrágyák, például különféle nitrogén-, foszfor-, hamuzsírműtrágyák vagy összetett műtrágyák. Az ültetési iparban általánosan használt vegyi műtrágyák közé tartoznak a következők: diammónium-foszfát, karbamid, kálium-szulfát, kálium-klorid és különféle összetett műtrágyák. Hosszan ható hatású műtrágyák, például szuperfoszfát is használhatók gyümölcsfákon
(1) Nitrogén műtrágya. Azaz olyan műtrágyák, amelyek fő összetevője a nitrogéntápanyag, például karbamid, ammónium-hidrogén-karbonát stb. (2) Foszfát műtrágya. Azaz olyan műtrágyák, amelyek fő összetevője a foszfortápanyag, például szuperfoszfát. (3) Káliumműtrágya. Azaz olyan műtrágyák, amelyek fő összetevője a kálium tápanyag. A fő fajták közé tartozik a kálium-klorid, kálium-szulfát stb. (4) Összetett műtrágya. Vagyis a három elem közül kettőt, a nitrogént, a foszfort és a káliumot tartalmazó műtrágyát bináris összetett műtrágyának, a három elemet, a nitrogént, a foszfort és a káliumot tartalmazó összetett műtrágyát pedig háromkomponensű összetett műtrágyának nevezzük. (5) Nyomelemes műtrágyák és néhány közepes elemtartalmú műtrágya: az előbbiek, mint a nyomelemeket, például bórt, cinket, vasat, molibdént, mangánt, rézt stb. tartalmazó műtrágyák, az utóbbiak pedig a kalcium-, magnézium-, kén- és egyéb műtrágyák. (6) Bizonyos növények számára előnyös műtrágyák: például a rizsre kijuttatott acélsalak szilícium műtrágya.
Műtrágya granulálási módszer
1. Keveréses granulálási módszer
A keverős granulálás célja egy bizonyos folyadék vagy kötőanyag szilárd finom porba való beszivárgása, és megfelelő keverése úgy, hogy a folyékony és a szilárd finom por szorosan érintkezzen egymással, és kohéziós erőt hozzon létre pelletképződéshez. A leggyakrabban alkalmazott keverési módszer egy tárcsa, kúpos vagy hengeres dob forgás közbeni forgató, gördülő és függönyszerű leeső mozgása. A fröccsöntési módszer szerint gördülő pelletekre, vegyes pelletekre és poragglomerációra osztható. A tipikus berendezések közé tartoznak a granuláló dobok, ütőlemezes granulátorok, kúpos dobos granulátorok, tárcsás granulátorok, dobos granulátorok, dagasztógépek, dobkeverők, porkeverők ((kalapács, függőleges tengely) (típus, szalagos típus), leeső pelletgép stb. A keverési módszer előnye, hogy a formázó berendezés egyszerű szerkezetű, gyorsan képződik, nagy a részecskéi könnyen képződnek, az egyetlen gépnek erős a részecskéje. A nedvesíthetőség hátránya, hogy a részecskék egyenletessége alacsony, a szemcseszilárdság jelenleg elérheti az 500 tonnát, a szemcseátmérő pedig a 600 mm-t.
2. Forrás alatti granulálási módszer
A forrásban lévő granulálási módszer a leghatékonyabb számos módszer közül. Az alapelv az, hogy a berendezés aljáról fújt szél segítségével a porszemcséket teljesen érintkezésbe hozzuk a felső szórópisztolyból kipermetezett hígtrágyával, majd egymásnak ütközve részecskévé egyesülnek. Az ezzel a módszerrel előállított részecskék viszonylag lazák, valódi gömbszerűségük és felületi minőségük gyenge. Alkalmasak kis igényű részecskék gyártására vagy más készítmények előfeldolgozására. Ez a módszer egy kis átmérőjű maghenger vagy szigetelőhenger konfigurálása a forrásban lévő granuláló henger alsó részének közepén, és az alján lévő forrólevegő-szellőzőnyílás-lemez szellőzőfelületének elosztása úgy, hogy középen nagyobb legyen, a környező oldalakon kisebb legyen, ami azt eredményezi, hogy a forró levegő áramlási sebessége a középső területeken nagyobb, mint a környező területeken. Különböző szélerők hatására a részecskék felúsznak a magcső közepéről, és érintkezésbe kerülnek a fenék közepére szerelt szórópisztolyból kiszórt ragasztóval. Ezt követően a felső részből lehulló porral kötődnek össze, majd a magcső külső oldaláról leülepednek, és részecskeszerkezetet alkotnak. Fel-le kering, hogy elérje azt a célt, hogy a részecskék egyenletesen növekedjenek.
3. Az extrudálásos granulálási módszer
Hazám poriparában jelenleg az extrudálásos módszer a nyomás alatti granulálás fő módszere. Az extrudáló granuláló berendezések működési elvük és felépítésük szerint vákuumrúd-granulátorokra, egy (kettős) csigás extrudáló granulátorokra, modell sajtológépekre, dugattyús extruderekre, görgős extruderekre és ellenkeverőkre oszthatók. Fogaskerék-granulátor stb. Az ilyen típusú berendezések széles körben használhatók a petrolkémiai iparban, a szerves vegyiparban, a finom vegyiparban, az orvostudományban, az élelmiszerekben, a takarmányban, a műtrágyában és más területeken. Ennek a módszernek az előnyei az erős alkalmazkodóképesség, a nagy teljesítmény, az egyenletes részecskeméret, a jó részecskeszilárdság és a nagy granulálási sebesség.
